Imádom ezt a képet!:) Miért? Nem is tudom...talán, mert olyan dinamikus, tele van élettel...a haj, a szél, a tenger, napfénytől összeráncolt szemöldök, angyali őszinte boldogságos mosoly, maszatos póló..mint egy "átlagos" gyerekélet egy pillanata...és ezekre a pillanatokra szoktam azt mondani, már ezért érdemes volt élnem! Szeretlek Kincs és kimondhatatlanul hiányzol Anyucinak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése